Tegnap valamivel dél után, úgy érezhettem magam, mint az ókori császárok némelyike a Közel, s Távol-Keleten.. Azoknak ugyanis a sok feleségük mellett, voltak ágyasaik is. Na tegnap nekem is volt egy. Igaz, hogy mindössze egy kis kupicányi, mégis ilyen odaadó ágyassal eddig még sohasem találkoztam. Ez aztán nagyban meghatározta teljes délutáni hangulatomat. Ha valakinek eddig még nem esett volna le, arról a kis pohárnyi pálinkáról volt szó, amit már reggel prognosztizáltam, majd ebéd után el is fogyasztottam. Nincs itthon tele a bárszekrény különféle italokkal, de a sors, úgy tűnik utamba vezette azt, az üveg alján csendben meghúzódó, kis mennyiségű ágyas szilvapálinkát, amit ha már így felkínálta magát, gyorsan magamévá is tettem. Mint ahogyan azt, az ágyasokkal általában tenni szokták. Mondhatnám azt is, hogy szerelem első látásra. Szerencsére nem vezetett semmiféle konfliktushoz a flört, már csak a csekély mennyiség miatt sem. Jól esett viszont. Mondhatnám, nagyon jól esett. A gyors aktust elhatározás is követte, hiszen eldöntöttem, hogy hétvégén ismét találkozni fogok ágyasommal, immáron feleségem jelenlétében. Biztosan nem fognak összeveszni! Egyébként is: "egy jó asszony mindent megbocsájt" mint ahogyan azt Zámbó Jimmi már sok-sok évvel ezelőtt megénekelte.
A mai leves viszont, - nem úgy mint a tegnapi - biztosan nem fog kísértésbe vinni, hiszen ma tárkonyos ragulevessel indulhat az ebéd. A ragulevesről, biztosan nem fogok semmilyen káros szenvedélyre asszociálni. Pontosabban, tárkonyos, szárnyas raguleves szerepel az étlapon, ami eszem járását követve, biztosan nem struccból készült. Ha már szárnyas, akár abból is főzhették volna, de a leves állagát megtekintve, szerintem inkább pulyka felső comb volt az ominózus alapanyag. Lényeg az, hogy finom, és igen bőséges. Mivel ízlik, és van lehetőségem még repetázni is belőle, ezt minden bizonnyal meg is fogom tenni. Ha bárki kíváncsi lenne az általam főzött tárkonyos, szárnyas ragulevesre, olvassa el tisztelettel a receptemet.
A főétel sem kutya, mármint az, amiből én egészen biztosan ehetnék. A család egyik kedvence, ugyanis a bolognai spagetti. Áron fiam, pedig egyenesen megőrül érte. Olyannyira, hogy ha választhatna kedvencei közül, biztosan ezt választaná. Most nincs itthon, hiszen a héten minden nap oskolában volt a nagy faluban, Pesten, de nemes gesztust fogok tenni irányában, hiszen a hűtőben el fog állni a spagetti, amíg haza nem érkezik. Itthon tehát kedvenced fog várni fiam, ha olvasod az írásom, mint ahogy szoktad! Nekem bőségesen elegendő lesz, a két tányér raguleves is. Ma úgy érkezett a bolognai spagetti, ahogyan legtöbb helyen szokták készíteni, de én kipróbáltam az eredetihez legközelebb álló, autentikus bolognai ragu készítését is, amiről már szintén írtam korábban.
Mivel ilyenkor hétköznaponként két főétel közül választhatnék, illik néhány szót ejteni az ízes derelyéről is, amit viszont én nem kedvelek annyira. Mások bizonyára igen, és nekik ezúttal jó étvágyat kívánok hozzá! Tehát, mivel a derelyével már biztosan nem fogok jól lakni, a bolognai spagettit pedig félreteszem fiam számára, úgy tűnhetne, hogy ma bizony akár éhen is maradhatnék. Mielőtt viszont bárki is aggódna értem, megnyugtatom, korántsem fog így történni. A leves ilyenkor olyannyira bőséges, hogy akár már azzal is jól lakhatnék, de tegnap megkértem egy angyalt, hogy amennyiben egy lángossütő környékére tévedne, hozzon már számomra egyet. Ritkán vagyok kívánós, de emlékszem rá, milyen is az. Legutóbb, pont feleségem kívánta meg nagyon a banánt, és ha csak tehette, azt ette. Akkor fiú lett az eredménye. Én simán csak jól akarok lakni, így a raguleves mellett, a káposztás lángos már bőségesen elég lesz hozzá. Lakjatok jól ti is, és kellemes hétvégét kívánok mindenkinek!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése